Elhangzott a Környezet és társadalom '25 minikonferencián. PREZENTÁCIÓ

 

Elhangzott a Környezet és társadalom '25 minikonferencián.

Jelen előadás, amely bizonyos szempontból korábbi, a „klímaváltozás” és a „fenntarthatóság” kifejezések legkorábbi dokumentált mikrokontextusaira összpontosító kutatásaim folytatásaként értelmezhető, feltérképezi és elemzi azokat a tématerületeket, amelyekben az amerikai elnökök a „fenntarthatóság” kifejezést használták az elmúlt évtizedekben.
Az elemzés aktualitását igazolja a Trump-kormányzat hirtelen visszalépése az Egyesült Államok korábbi környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak többségétől. A kutatás az American Presidency Project adatbázisában 2025. október 1-jéig közzétett, releváns dokumentumokra támaszkodik, amelyeket az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 fenntartható fejlesztési cél (SDG) szempontjából vizsgál.
Bár az „integrált és oszthatatlan” SDG-k viszonylag új keletűek, az egyes „fenntarthatósági” célokat már az 1980-as évek óta különböző mértékben tárgyalják az elnöki dokumentumok.
Míg a hidegháború utolsó évtizedében Ronald Reagan még egy szűken definiált és a nemzetvédelmi szempontokra összpontosító fenntarthatósági koncepciót vázolt fel, a kifejezés értelmezési tartománya Clinton elnöksége alatt jelentősen kibővült, magába foglalva a szegénység elleni küzdelmet, a gazdasági növekedés előmozdítását, az éghajlatváltozás elleni fellépést és a célok eléréséhez szükséges nemzetközi együttműködési formák megvalósításának igényét. Míg a közelmúlt demokrata elnökei (Barack Obama és különösen Joe Biden) lelkesen támogatták az SDG-k gyakorlatilag teljes skáláját, a republikánusok lényegesen szkeptikusabbnak bizonyultak az ENSZ javaslataival szemben. Donald Trump esetében a szkepticizmus nyílt elutasítás formájában nyilvánul meg – a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés céljainak kivételével.

Kulcsszavak: fenntarthatóság, fenntartható fejlődési célok, az Egyesült Államok elnökei.

Elhangzott a Környezet és társadalom '25 minikonferencián. PREZENTÁCIÓ

A teljes projektidőszak alatt végzett munka, eredményei, publikációi
Kalmár Zoltán

2023
„Klímatörténelmet ír az olajkirályság? Szaúd-Arábia válasza napjaink politikai, gazdasági és éghajlatváltozási kihívásaira” címmel plenáris szakmai előadás tartása a „Nagytérségi konfliktusok gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális hatásai a Mediterráneumra, a 20-21. században” című tudományos konferencián (MTA–VEAB), 2023. május 11-én.
„Erőszakspirál a Közel-Keleten és a kétállami megoldás víziója” címmel a gázai háború súlyos környezeti problémáit is elemző szakmai előadás tartása a Nemzetpolitika és szuverenitás című tudományos konferencián (MTA–VEAB), 2023. november 16-án.
„A villanyautó-forradalom szerkezete” címmel szakmai előadás tartása a Humán tudományok: Válaszok a globális kihívásokra” című tudományos konferencián, Pannon Egyetem, Veszprém, 2023. november 27-én.

2024
„Elon Musk fenntarthatósági törekvései” címmel szakmai előadás tartása a Dunaújvárosi Egyetem Bánki Donát Technikumában.
„Hogyan gondolkodnak a modern filozófusok a természetről, makrokörnyezetünkről?” címmel plenáris előadás tartása az „Immanuel Kant főhőse – Kant 300” című tudományos konferencián (MTA–VEAB).
„Hogyan fedeztük fel a Földet?” címmel ismeretterjesztő cikk írása és publikálása.
„A kárpát-medencei vízerőművek: zöld energia és környezetvédelem” címmel tanulmány írása és publikálása.

2025
„Hogyan akarja Trump megváltoztatni a világot? Az új amerikai elnök beiktatási beszédének üzenete” címmel szakmai előadás tartása a „Trump olvasatok” című konferencián a Pannon Egyetemen.
„Franciaország szerepe az európai mesterséges intelligencia fejlesztésében” címmel szakmai előadás tartása a Pannon Egyetem Humántudományi Kar és az NMHH közös rendezvényén, a „KReatív ipar vs. AI” című konferencián.
„A párizsi Notre-Dame székesegyház – történelmi és politikai perspektívából” címmel szakmai előadás tartása a VEAB Politikatudományi Munkabizottsága Közéleti Klubjában.

Elhangzott a Környezet és társadalom '25 minikonferencián. 

A prezentáció központi témája a Pannon Egyetem TKP2021-NKTA-21 projekt "7. Környezettudatos Kommunikáció kutatócsoportjának médiamegjelenéseinek bemutatása. A kutatócsoport fő feladata a projekt tudományos eredményeinek társadalmasítása, ismeretterjesztő formában történő közvetítése, elsősorban videópodcastokon keresztül azzal a céllal, hogy a műszaki és természettudományi kutatások eredményeit közérthető formában juttassa el a lakossághoz, hozzájárulva a környezeti problémák széleskörű tudatosításához.

A szakértői tudás társadalmasítása

A kutatócsoport több tematikus videópodcastot készít, amelyek különböző tudományterületek szakértőit szólaltatják meg. A beszélgetések célja a környezeti kihívások mélyebb megértése, illetve azok kezelési lehetőségeinek bemutatása.

Epizódok:

Ezek a műsorok célzottan járulnak hozzá a természettudományos eredmények közérthető kommunikációjához, erősítve a projekt társadalmi láthatóságát, avideópodcastok sorozata így több tudományterületet kapcsol össze, és interdiszciplináris szemléletben tárgyalja a fenntarthatóság kérdését.

A fenntarthatóság vizuális megjelenítése

A projekt ideje alatt kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók önálló rövidfilmeket készítettek a környezetvédelem és fenntarthatóság különböző aspektusairól. A kisfilmek célja, hogy kreatív, audiovizuális eszközökkel keltsék fel a fiatal közönség figyelmét.A hallgatói munkák jól illeszkednek a projekt céljához, és aktívan bevonják az egyetemi közösséget a kommunikációs feladatokba.

Bemutatott hallgatói filmek:

További kommunikációs tevékenységek

A kutatócsoport a tartalomgyártáson túl több kommunikációs feladatot is ellát, amelyek a projekt eredményeinek minél szélesebb körű terjesztését szolgálják.

Főbb feladatok:

Ezek a tevékenységek biztosítják a projekt egységes kommunikációját és azt, hogy a kutatási eredmények minél több emberhez jussanak el.

Elhangzott a Környezet és társadalom '25 minikonferencián. PREZENTÁCIÓ

Az ökológiai válság a természetben történik, de valójában a kultúrában éljük át. Tapasztalatainkat, félelmeinket, szorongásainkat és reményeinket kulturális mechanizmusok és alakzatok rendezik formákba. Kétfős (Fekete Richárd és Tóth Benedek által alkotott) kutatócsoportunk programja a kultúra fenntarthatóságának humántudományos, alapvetően elméleti kereteit, lehetőségeit igyekszik feltárni és összefoglalni. Különböző módokon és eszközökkel (tananyagok, workshopok, tanulmányok) arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként reagál maga a széles értelemben vett kultúra mindazokra a kihívásokra, melyeket az antropocén fogalmába sűríthető ökológiai, de ugyanilyen jelentőséggel a mesterséges intelligencia formájában jelentkező technikai változások támasztanak. Fő kérdésünk tehát arra vonatkozik, hogy fenntartható-e maga a kultúra mint az értelem szociálisan konstruált és elrendezett mintázatait létrehozó és működtető integrált rendszer abban a formájában, ahogyan jelenleg ismerjük?
A projektidőszak alatt közösen egy workshopot tartottunk a Pannon Egyetemen Kultúra, fenntarthatóság, fikció. A klímaválság elbeszélései címmel. Ezenfelül tananyagot készítettünk a Tömegkultúra és médiaműfajok című egyetemi kurzusunkra, melyet 2025 őszén kezdtünk el használni.
Két alkalommal tartottunk ismeretterjesztő előadást: a 2024-es Kutatók Éjszakáján Irodalom és a kultúra fenntarthatósága címmel, 2025 tavaszán pedig a Tudomány a kocsmában rendezvénysorozat keretében (Ökológiai válság = kulturális válság?).
2024 őszén előadtunk a BME és az ELTE Természet, kultúra, ökológiai válság című konferenciáján, továbbá 2025 nyarán konzorciumi keretek között beadtunk egy Horizont-pályázatot, amelyet végül sajnos elutasítottak.
A projektidőszakban egy közös publikációnk jelent meg (2025 novemberében), illetve egy publikációnk vár megjelenésre (az Antropocén kilátások című tanulmánykötetben).
Tudományos, valamint ismeretterjesztő előadások és workshopok formájában mintegy 150 embert értünk el, a publikációk és a tananyag segítségével ez a szám a továbbiakban is növekedni fog. A közös kutatás során számos kulturális alakzatot azonosítottunk, mely egyértelműen reflektál a környezeti és kulturális fenntarthatóság jelenségére. Felismertük, hogy ezek a – részben irodalmi, részben audiovizuális narratívákból kirajzolódó – alakzatok maguk is komoly változásban vannak, és azonosításuk kulcsszerepet tölt be a természeti és kulturális értelemben vett válsághelyzet értelmezésében, s ezáltal a kulturális fenntarthatóvá tételében.

Elhangzott a Környezet és társadalom '25 minikonferencián.

Az indonéz egyetemista hallgatók fenntarthatósággal kapcsolatos véleményeinek vizsgálata kiemelten fontos a globális környezeti és társadalmi folyamatok megértéséhez, hiszen Indonézia a világ harmadik legnagyobb trópusi esőerdő-állományával rendelkezik, és központi szerepet játszik a Föld környezeti fenntarthatóságában (Nugroho et al., 2022). Az ország biológiai sokfélesége, gazdasági potenciálja és fenntarthatósági kihívásai közvetlen hatást gyakorolnak más térségekre, köztük Európára is. Az előadás alapját képező kutatás az indonéz felsőoktatásban tanuló fiatalok fenntarthatósági gondolkodását és annak nyelvi sajátosságait tárja fel korpuszelemzési módszerekkel, különös hangsúlyt helyezve azokra a tényezőkre, amelyek hosszú távon befolyásolják a környezeti, gazdasági és társadalmi fejlődést.
A vizsgálat hátterét az adja, hogy az elmúlt évtizedekben Indonézia – a „Föld tüdejének” egyik alapköve – egyszerre szembesül jelentős környezeti problémákkal (erdőirtás, hulladékszennyezés, tengeri műanyagszennyezés) (Lestari et al., 2019; Juniyanti et al., 2023; Panggabean, 2025) és komoly lehetőségekkel (SDG-elköteleződés, fenntarthatósági oktatás erősödése, nemzetközi partnerségek) (Amri et al., 2025; Harjatanaya et al., 2025; Andini et al., 2025). Az Indonázia és Európa közötti együttműködés, különösen a klímacélok és a fenntartható kereskedelem terén, tovább növeli annak jelentőségét, hogy megértsük, hogyan gondolkodnak az indonéz fiatalok a fenntarthatóság három pilléréről.
A kutatás 229 indonéz egyetemista válaszaira épül, amelyekből egy 17 292 szóból álló indonéz nyelvű korpuszt hoztunk létre. A résztvevők öt indonéz egyetemről kerültek ki, a válaszokat pedig a mesterséges intelligencia használatát kizáró módszerrel gyűjtöttük. A korpuszt a Sketch Engine szoftver segítségével elemeztük, különös figyelmet fordítva az „környezet”, „gazdaság” és „táradalom” kulcsszavak gyakoriságára és kollokációs hálózataira. A módszer lehetővé tette a hallgatók gondolkodási mintázatainak azonosítását és a fenntarthatósági dimenziók közötti hangsúlyok feltárását.
Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők leginkább a környezeti (353 előfordulás) és gazdasági (329 előfordulás) fenntarthatósági dimenziókra összpontosítottak, míg a társadalmi aspektus jelentősen alulreprezentált (123 előfordulás). A környezeti dimenzióban olyan kifejezések domináltak, mint a „megőrizni”, „védeni”, „csökkenteni”, amelyek az erőforrások és ökoszisztémák megóvásának fontosságát hangsúlyozzák. A gazdasági témáknál a „fenntartható”, „stabil” és „hatékony” kifejezések jelezték a hallgatók gazdasági fejlődésre irányuló gondolkodását. A társadalmi dimenzióban a „méltányosság”, „egyenlőség” és „inkluzivitás” szerepelt ugyan, de jóval kisebb hangsúllyal. A kollokációs hálózatok tovább erősítették ezt a képet: a környezeti területen a hulladékgazdálkodás és szennyezéscsökkentés, a gazdasági térben a fenntartható növekedés és stabilitás, míg a társadalmi dimenzióban a méltányosság és befogadás kaptak hangsúlyt.
A kutatás rámutat, hogy az indonéz hallgatók gondolkodásában a fenntarthatóság fogalma elsősorban környezeti és gazdasági keretben jelenik meg, miközben a társadalmi fejlődés kevésbé artikulált. Ez az egyensúlytalanság fontos jelzés lehet a felsőoktatási intézmények számára, hiszen a fenntarthatóság átfogó megértéséhez elengedhetetlen a három dimenzió integrált kezelése. A korpuszelemzés eredményei olyan visszacsatolást adnak, amely segítheti a tantervek fejlesztését és a fenntarthatósági gondolkodás holisztikusabb formáinak erősítését.
A kutatás eredményeinek további részletesebb elemzése árnyaltabb képet adhat arról, hogy a háttérismeretek (kompetenciák és célok), milyen kapcsolatban állnak a fenntarthatóságról való gondolkpodással.. Összességében a kutatás hangsúlyozza, hogy Indonézia globális szerepe miatt a fiatal generáció fenntarthatósági szemlélete nemcsak helyi, hanem nemzetközi jelentőségű.

Elhangzott a Környezet és társadalom '25 minikonferencián. PREZENTÁCIÓ

A TKP2021-NKTA-21 számú projekt keretében megvalósított kvalitatív kutatás célja az volt, hogy feltárja a Pannon Egyetem óvodapedagógus- és tanító szakos - nappali és levelező tagozatos - hallgatóinak a véleményét, attitűdjeit a globális felmelegedésről, a fenntarthatóság kérdéseiről. Emellett törekedett arra, hogy leírja a koragyermekkori nevelés és oktatás lehetőségeit a klímatudatosságra nevelés kérdéskörében.

A globális éghajlatváltozással, a fenntarthatósággal kapcsolatban számos kutatási eredmény született világszerte, s ezen belül egyre nagyobb figyelem fordul az oktatás szerepére. Arra, hogy a különböző oktatási rendszerek hogyan tudják leginkább képessé tenni a gyermekeket abban, hogy megértsék az éghajlatváltozással kapcsolatos folyamatokat és aktívan részt vegyenek az éghajlatváltozás és más környezeti kockázatok kezelésében (Nusche et al. 2024, OECD 2022). Ehhez elengedhetetlen, hogy megismerjük a felsőoktatásban résztvevőből hallgatók nézeteit a klímaváltozásról. Kutatások szerint azok a diákok, akik nagyobb kognitív tudással rendelkeznek környezeti kérdésekről, inkább pozitív hozzáállással, attitűddel bírnak, de ez nem mindig jelenik meg a tényleges viselkedésben. Emellett az oktatás nemcsak ismeretet ad, hanem szemléletet és viselkedési preferenciákat is formál: a hallgatók hosszabb távon is emlékeznek a kurzus hatására megszerzett megközelítésekre (Correia, E., Conde, F., Nunes, R., & Viseu, C. 2020; Ásványi, K., Gedeon, E. 2025).

A Pannon Egyetem HTK-n 2024-2025 között elvégzett kutatás során arra voltunk kíváncsiak, hogyan írhatók le az óvodapedagógus- és a tanító szakos hallgatók nézetei, attitűdjei a fenntarthatóságról, illetve hogyan értelmezhető saját szerepük és lehetőségeik pedagóguspályájuk során. A kvalitatív vizsgálat többféle célcsoportot (óvodapedagógus- és tanító szakos - nappali és levelező tagozatos hallgatók) érintett és többszöri adatfelvétel (2024. május, 2025. április) keretében történt meg. A felmérés online formában zajlott, viszonylag alacsony válaszadási aránnyal kellett számolnunk, n=67). A kifejlesztett mérőeszköz (strukturált interjú írásbeli verziója) 9 nyitott kérdésből, és a hallgatók családi- és szociális hátterét feltáró háttérváltozókból állt. A nyitott kérdések segítettek feltárni a hallgatók nézeteit és attitűdjeit kutatói prekoncepciók nélkül. Így lehetőség nyílt arra, hogy leírjuk azt a narratívát, amelyet a nappalis, pedagógusképzős hallgatók használnak a vizsgált témában.

Az adatgyűjtés során előálló szövegkorpuszokat tartalomelemző szoftver (Maxqda24) segítségével elemeztük. Az adatok elemzését megelőzte egy problémafeltárás a szakirodalom alapján, így elméleti trianguláció alkalmazásával történt a fő kódok azonosítása. A kvalitatív módszer ebben az esetben hibrid kódolásból állt, melynek része volt egy deduktív és egy induktív kódolás. A kutatási eredmények a „Környezet és társadalom '24 minikonferencián" kerültek bemutatásra. Ezt egészítette ki a 2025 tavaszán felvett újabb kvalitatív vizsgálat, melynek során már egy nagyobb esetszámú minta állt rendelkezésre. Az adatfelvételek eredményeként elkészült „Gyorsjelentés” további kutatások alapját jelentheti. Emellett a jelzett kutatás keretében jelent meg – a téma szakirodalmát feltáró - Koragyermekkorban a fenntarthatóságról című cikk az Óvodai Nevelés c. szakfolyóiratban.

Elhangzott a Környezet és társadalom '25 minikonferencián. PREZENTÁCIÓ

András Ferenc kutatói beszámolója (2023 – 2025)

2023.11.22

Mi várhat ránk? Klímaváltozásról, jelenről, jövőről. Gelencsér András podcast

https://drive.google.com/file/d/1HGF2XMEsPqK0YXj-PajssAljpTSLDP2k/view?usp=sharing

 

2024.04.15

András Ferenc: Igazat mond egy igaz ember? - Ismeretterjesztő előadás Ajkán

A médiahitelesség kérdéskörének kutatási eredménye, disszemináció. Címe: Igazat mond egy igaz ember? Tartalma: A környezeti fenntarthatóság alapkérdése a társadalom, annak szövete az emberi kapcsolatok, és alapkérdése: Kinek hiszünk? Mitől lesz valami, valaki hitelt érdemlő? Az előadás központi témája a környezeti és társadalmi  hitelesség mibenléte, legyen szó akár médiáról, annak tartalmáról, vagy emberről, konkrét személyről. Körbejárjuk az igaz és az igazság fogalmát éppen úgy, mint a hazugság, az álhír, az őszinteség vagy a tévedés eseteit. Amint sejthető, mindenek mögött a szubjektum áll, a szabad egyén, megszólalóként és értelmezőként egyaránt.

https://www.facebook.com/ajkatelevizio/videos/igazat-mond-egy-igaz-ember-dr-andr%C3%A1s-ferenc-el%C5%91ad%C3%A1sa-az-ajka-kampuszon-ajka-tv-2/429243173324100/

2024.12.04.

András Ferenc: A poszt-igazság kora Konferencia-előadás.

Elhangzott a Környezet és társadalom '24 minikonferencián. Poszt-igazság: Politikai olvasat vs vallás - Ismeretelméleti olvasat - Tudás vs hit  - Igaz hit - Igazoltan igaz hit  - Igazságfeltétel vs dogma. Korrespondencia - Koherencia - Pragmatista - Deflacionizmus - Nihilizmus. Igazságelmélet

Kommunikációelmélet - Igazság és megértés - Deepfake - Látóhatár és a végtelen. Poszt-realizmus: Poszt-kontroll - Az igazolás monopóliumának kora - Információ elitizmus - Tudás aszimmetria

https://tkp2021.htk.uni-pannon.hu/eloadasok

 

2025.01.08

András Ferenc: Vajon mit értünk meg akkor, amikor megértünk egy hírt, és mit akkor, amikor megértünk egy álhírt? Előadás

Pápa, Petőfi Sándor Gimnázium, Battle Against Disinformation, 2025. A környezettudatosság, médiahitelesség, a dezinformáció problémaköre áll a középpontban.  A fake news fogalma szorosan kapcsolódik a modern digitális világhoz. Mindazonáltal egészen nyilvánvaló, hogy az egyes információk, hírek hitelessége, igazságtartalma, ezek ellenőrizhetőségének problémaköre egyidős magával a kommunikációval. A hatalom megszerzését, megtartását övező politikai, háborús játszmákban, és ugyanígy a hétköznapi, a privát életben szerepük mindig is kulcsfontosságú.

https://www.bestcontest.hu/hu/battle-against-disinformation-2025

2025.01.24

András Ferenc: A filozófia hasznáról és káráról. Előadás

- Mór, Kastély Akadémia, Szabadegyetem, Mór városában hirdették meg az előadást, amelynek apropóján azzal a kéréssel fordultak hozzám, hogy a fenntarthatóság, a különféle globális válságok korában fogalmazzuk meg élesen a kérdést: mi szükség van egyáltalán a filozófiára? Arra igyekeztem ráirányítani a figyelmet, hogy a filozófia korántsem egy szűk tudományos rétegnek az érdeklődési körét jelentő terület, hanem a mindennapi élet alapvető kérdéseit napirenden tartó emberi igény. Első hallásra egy ilyen megfogalmazás magasztos Dan cseng, éppen ezért a célom pontosan az volt, hogy megmutassam, a filozófia egyáltalán nem az absztrakt mivoltával, hanem épp ellenkezőleg, a konkrét kihívások megválaszolásával jelentkezik életünkben. Legtisztább képet akkor kaphatunk róla, amikor elfordulunk tőle, és megtapasztalhatjuk, hogy a filozófia nyújtotta rendezési elvek hiánya milyen szorosan összefonódik korunk globális válságaival.

https://m.youtube.com/watch?v=M1ADF34-4Ok 

https://mormost.hu/esemenyek/kastely-akademia-dr-andras-ferenc-eloadasa/

https://tab.mta.hu/veszpremi-teruleti-bizottsag/esemenyek/2025/filozofia-hasznarol-es-kararol 

 

2025-06-26 

Környezettudatos kommunikáció – podcast

https://youtu.be/1OiDSDYN7jI

 

2025.11.17.

Magyar Tudomány Ünnepe, 2025.11.17. Konferencia előadás: András Ferenc: Valóság és valóságok

A valóság egyszerű fogalma mellett egyre erőteljesebben terjednek a különféle jelzővel ellátott valóságok: virtuális (VR), kiterjesztett (AR), kevert (MR), alternatív és az legutóbbi időkben a posztvalóság kifejezés hódít. Első pillantásra mindez azt a benyomást kelti, mintha egymással párhuzamosan többféle valóság létezne, de kettő mindenképpen: a természetes és az ember által létrehozott mesterséges. A posztvalóság pedig arra a hangsúlyeltolódásra utal, amely szerint a természetes valóság helyét és szerepét egyre inkább a mesterséges veszi át.

https://webmail.uni-pannon.hu/?_task=mail&_frame=1&_mbox=INBOX&_uid=5410&_part=2&_action=get&_extwin=1

2025.11.28

Fiatal Filozófusok Konferencia a Ludovikán, Konferencia előadás: András Ferenc: Valóság 2.0

Az előadás témája a 21. század „valóságválsága”, ahol a technológia, a média és az algoritmusok egyre inkább átrajzolják a valós és a virtuális határait. Az előadás bemutatja a virtuális és kiterjesztett valóság rendszereit, az alternatív online világok kulturális hatásait, valamint a poszt-igazság korszakának jelenségeit: az álhíreket, a deepfake-termékeket és a mesterséges intelligencia által generált narratívákat.

2025.11.26. Környezet és társadalom zárókonferencia

Környezettudat és valóságtudat

A kortárs technológiai fejlődés által létrehozott új valóságformák – virtuális, kiterjesztett, kevert és alternatív valóságok, valamint a legújabb diskurzusban megjelenő posztvalóság – alapjaiban alakítják át az ember és környezete kapcsolatáról alkotott fogalmi kereteinket. E kibővített „valóságfogalom” szorosan kötődik a fenntarthatóság és környezettudatosság kihívásaihoz. A mesterségesen létrehozott valóságterek ugyanis egyszerre kínálnak új lehetőségeket a természeti világ megértésére és megóvására, miközben maguk is jelentős ökológiai lábnyommal rendelkeznek – az energiát igénylő adatközpontoktól a hardvergyártás környezeti terheléséig.

A természetes és mesterséges valóság közötti hangsúlyeltolódás – amelyet a posztvalóság fogalma pontosan ragad meg – újraírja azt, hogyan tapasztaljuk meg a környezetet, és milyen módon válunk felelőssé érte. A virtuális és kiterjesztett terek képesek a környezeti problémákat immerzív módon érzékeltetni, így hatékony platformként működhetnek a fenntarthatósági oktatás és a társadalmi érzékenyítés számára. Ugyanakkor az emberi figyelem és élmény egyre nagyobb szelete kerül át a „mesterséges valóságokba”, ami kockázatot jelenthet: csökkentheti a természeti környezethez fűződő közvetlen tapasztalatot és felelősségérzetet.

A valóság rétegződésének filozófiai vizsgálata ezért fontos ahhoz, hogy megértsük: a posztvalóság korában hogyan őrizhető meg a természet szerepe az emberi identitás, közösségi döntéshozatal és etikai felelősség szintjén. A cél annak feltárása, hogy az új valóságformák miként szolgálhatják a fenntartható gondolkodást, és hogyan alakítható ki olyan technológiai-filozófiai keret, amelyben a mesterséges valóság nem kiszorítja, hanem támogatja a környezeti tudatosságot és a bolygó iránti felelős cselekvést.