Dr. Bátyi Szilvia: Fenntarthatóság három dimenzióban: Indonéz egyetemisták fenntarthatóságról alkotott képének korpuszelemzése

Elhangzott a Környezet és társadalom '25 minikonferencián.

Az indonéz egyetemista hallgatók fenntarthatósággal kapcsolatos véleményeinek vizsgálata kiemelten fontos a globális környezeti és társadalmi folyamatok megértéséhez, hiszen Indonézia a világ harmadik legnagyobb trópusi esőerdő-állományával rendelkezik, és központi szerepet játszik a Föld környezeti fenntarthatóságában (Nugroho et al., 2022). Az ország biológiai sokfélesége, gazdasági potenciálja és fenntarthatósági kihívásai közvetlen hatást gyakorolnak más térségekre, köztük Európára is. Az előadás alapját képező kutatás az indonéz felsőoktatásban tanuló fiatalok fenntarthatósági gondolkodását és annak nyelvi sajátosságait tárja fel korpuszelemzési módszerekkel, különös hangsúlyt helyezve azokra a tényezőkre, amelyek hosszú távon befolyásolják a környezeti, gazdasági és társadalmi fejlődést.
A vizsgálat hátterét az adja, hogy az elmúlt évtizedekben Indonézia – a „Föld tüdejének” egyik alapköve – egyszerre szembesül jelentős környezeti problémákkal (erdőirtás, hulladékszennyezés, tengeri műanyagszennyezés) (Lestari et al., 2019; Juniyanti et al., 2023; Panggabean, 2025) és komoly lehetőségekkel (SDG-elköteleződés, fenntarthatósági oktatás erősödése, nemzetközi partnerségek) (Amri et al., 2025; Harjatanaya et al., 2025; Andini et al., 2025). Az Indonázia és Európa közötti együttműködés, különösen a klímacélok és a fenntartható kereskedelem terén, tovább növeli annak jelentőségét, hogy megértsük, hogyan gondolkodnak az indonéz fiatalok a fenntarthatóság három pilléréről.
A kutatás 229 indonéz egyetemista válaszaira épül, amelyekből egy 17 292 szóból álló indonéz nyelvű korpuszt hoztunk létre. A résztvevők öt indonéz egyetemről kerültek ki, a válaszokat pedig a mesterséges intelligencia használatát kizáró módszerrel gyűjtöttük. A korpuszt a Sketch Engine szoftver segítségével elemeztük, különös figyelmet fordítva az „környezet”, „gazdaság” és „táradalom” kulcsszavak gyakoriságára és kollokációs hálózataira. A módszer lehetővé tette a hallgatók gondolkodási mintázatainak azonosítását és a fenntarthatósági dimenziók közötti hangsúlyok feltárását.
Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők leginkább a környezeti (353 előfordulás) és gazdasági (329 előfordulás) fenntarthatósági dimenziókra összpontosítottak, míg a társadalmi aspektus jelentősen alulreprezentált (123 előfordulás). A környezeti dimenzióban olyan kifejezések domináltak, mint a „megőrizni”, „védeni”, „csökkenteni”, amelyek az erőforrások és ökoszisztémák megóvásának fontosságát hangsúlyozzák. A gazdasági témáknál a „fenntartható”, „stabil” és „hatékony” kifejezések jelezték a hallgatók gazdasági fejlődésre irányuló gondolkodását. A társadalmi dimenzióban a „méltányosság”, „egyenlőség” és „inkluzivitás” szerepelt ugyan, de jóval kisebb hangsúllyal. A kollokációs hálózatok tovább erősítették ezt a képet: a környezeti területen a hulladékgazdálkodás és szennyezéscsökkentés, a gazdasági térben a fenntartható növekedés és stabilitás, míg a társadalmi dimenzióban a méltányosság és befogadás kaptak hangsúlyt.
A kutatás rámutat, hogy az indonéz hallgatók gondolkodásában a fenntarthatóság fogalma elsősorban környezeti és gazdasági keretben jelenik meg, miközben a társadalmi fejlődés kevésbé artikulált. Ez az egyensúlytalanság fontos jelzés lehet a felsőoktatási intézmények számára, hiszen a fenntarthatóság átfogó megértéséhez elengedhetetlen a három dimenzió integrált kezelése. A korpuszelemzés eredményei olyan visszacsatolást adnak, amely segítheti a tantervek fejlesztését és a fenntarthatósági gondolkodás holisztikusabb formáinak erősítését.
A kutatás eredményeinek további részletesebb elemzése árnyaltabb képet adhat arról, hogy a háttérismeretek (kompetenciák és célok), milyen kapcsolatban állnak a fenntarthatóságról való gondolkpodással.. Összességében a kutatás hangsúlyozza, hogy Indonézia globális szerepe miatt a fiatal generáció fenntarthatósági szemlélete nemcsak helyi, hanem nemzetközi jelentőségű.