Dr. Czeglédi Sándor: Elnöki perspektívák a fenntarthatóságról

Elhangzott a Környezet és társadalom '25 minikonferencián.

Jelen előadás, amely bizonyos szempontból korábbi, a „klímaváltozás” és a „fenntarthatóság” kifejezések legkorábbi dokumentált mikrokontextusaira összpontosító kutatásaim folytatásaként értelmezhető, feltérképezi és elemzi azokat a tématerületeket, amelyekben az amerikai elnökök a „fenntarthatóság” kifejezést használták az elmúlt évtizedekben.
Az elemzés aktualitását igazolja a Trump-kormányzat hirtelen visszalépése az Egyesült Államok korábbi környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak többségétől. A kutatás az American Presidency Project adatbázisában 2025. október 1-jéig közzétett, releváns dokumentumokra támaszkodik, amelyeket az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 fenntartható fejlesztési cél (SDG) szempontjából vizsgál.
Bár az „integrált és oszthatatlan” SDG-k viszonylag új keletűek, az egyes „fenntarthatósági” célokat már az 1980-as évek óta különböző mértékben tárgyalják az elnöki dokumentumok.
Míg a hidegháború utolsó évtizedében Ronald Reagan még egy szűken definiált és a nemzetvédelmi szempontokra összpontosító fenntarthatósági koncepciót vázolt fel, a kifejezés értelmezési tartománya Clinton elnöksége alatt jelentősen kibővült, magába foglalva a szegénység elleni küzdelmet, a gazdasági növekedés előmozdítását, az éghajlatváltozás elleni fellépést és a célok eléréséhez szükséges nemzetközi együttműködési formák megvalósításának igényét. Míg a közelmúlt demokrata elnökei (Barack Obama és különösen Joe Biden) lelkesen támogatták az SDG-k gyakorlatilag teljes skáláját, a republikánusok lényegesen szkeptikusabbnak bizonyultak az ENSZ javaslataival szemben. Donald Trump esetében a szkepticizmus nyílt elutasítás formájában nyilvánul meg – a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés céljainak kivételével.

Kulcsszavak: fenntarthatóság, fenntartható fejlődési célok, az Egyesült Államok elnökei.