2024.03.18, Nagykanizsai Palini Inkey Boldizsár Általános Iskola.

A tanóra és workshopcélja korunk egyik legjellemzőbb hulladéktípusainak megismerése, a hulladékká válás megelőzésétől az újrahasznosításig. Kiemelt feladat az e-hulladék kettős természetének (érték és veszély) megértése. A tanórán megismert cselekvési lehetőségek az egyéni környezettudatosság mellett támogatják a közösségi gondolkodást, az egészintézményes fenntarthatóságra nevelést is.

"A múltban gyökerező identitás jelene és jövője" nemzetközi interdiszciplináris konferencia Tér és identitás szekciójának előadásai

Wettstein Domonkos - Identitáskeresés a Balaton-part építészetében (András Ferenc - Cseh András)

„Ez a heterogén tarkabarkasága az épületeknek, úgy vélem nem véletlen, hanem összefügg a mi geográfiai helyzetünkkel és ama sokféle befolyással, amely alatt mi nyugatról, északról és délről állunk.” idézte előadása nyitásaként Kotsis Iván Ybl-díjas magyar építészt, építészettörténészt az előadó. Az idézetben felvetett gondolat kibontásában bemutatta a Balaton-part üdülőterületi urbanizációjának kezdeteit,  rendezetlen településszervezés okait, illetve feltárta az egységes karakter hiányának mibenlétét. Különböző tervrajzokon és elképzeléseken keresztül rávilágított, hogy a tópart tervezéstörténetében kezdettől fogva problémát jelentett az egyre inkább urbanizálódó régió építészeti karakterének meghatározása. Kotsis Iván regionális tervezési modellje kapcsán egyértelművé vált, hogy számos aspektust kell figyelembe venni, mint az éghajlati tényezők, a helyiek életvitelének jellegzetességeit vagy az építési költségeket. A környezettudatosság és a tópart összképének jegyében mindezekre komoly hangsúlyt érdemes fektetni, hiszen „a helyi adottságokból eredő természetes kellékek önmaguktól is kiadják a balatoni kertes ház alakját”. Mindez a fenntarthatóság szempontjából sem utolsó, hiszen a helyben megtalálható alapanyagok felhasználása vagy szállítása is hozzájárul a fenntartahtóság célkitűzéseihez. Miért használunk márványt, téglát és vasbetont, mikor a vályog az adottság? Nem is beszélve a gazdasági aspektusról, például ha a fa felhasználása és az erdőgazdálkodás metszetében vizsgáljuk a kérdést.

Az egyes korszakokban különböző tájértelmezések fogalmazódtak meg, amelyek a modernitás, a tájegységi hagyományok és a rekreáció értelmezései közt próbáltak meg kapcsolatot keresni. Az eltérő pozíciókból megfogalmazódó tájértelmezések a régió összetett közösségi hátterét is kirajzolják.

Wettstein Domokos röviden bemutatta a településtervezés egy modelljét, majd ehhez képest a kialakult településszerkezetet. Érdekes problémakör, hogy a tópart körüli települések településfolyammá álltak össze, néhány kiemelkedő gócponttal (például Keszthely, Siófok, Tihany). A településfolyam kialakulását az okozta, hogy a fürdőtelepek nem egy központ körül, hanem egy vonal mentén helyezkednek el, így a cél a part minél egyszerűbb elérése. Ez fontos tervezési szempont a strandfürdők tervezésekor, ám környezetvédelmi aspektusból komoly aggályokat vet fel, hogy a tópart szinte teljesen beépítésre került. A természet mellett, a partszakaszból tulajdonrészt nem szerző emberek is egyre inkább kiszorulnak a Balatonról.

Fenntartató tendencia ez? A Balaton élővilágát betonnal megszilárdított partoldalú medencébe akarjuk zárni, amit a társadalomnak szeletnyi része nézhet légkondicionált páholyából?

"A múltban gyökerező identitás jelene és jövője" nemzetközi interdiszciplináris konferencia Tér és identitás szekciójának előadásai

Madarasi-Papp Rita - Lamos Péter - 4 hely (Pelczéder Katalin - Cseh András)

Az EKF-projekt egyik fontos célkitűzése az volt, hogy a város régi, funkció nélküli, felújításra váró épületeit, helyeit élettel töltse meg, és azokat a város kereskedelmi, turisztikai és kulturális életének részévé tegye. Madarasi-Papp Rita és Lamos Péter négy olyan veszprémi épületet, illetve helyszínt mutattak be előadásukban, melyek az infrastrukturális fejlesztés keretében az elmúlt években újultak meg.

A Jókai utcában található Ruttner-ház az 1860-as években épült, országosan védett műemlék. Az egykori kereskedőcsalád háza több mint másfél évtizede használaton kívül állt, állapota nagyon leromlott. A felújítás során az épületben egyrészt a hátizsákos turisták igényeit kiszolgáló 36 férőhelyes hostel típusú szálláshely létesült, másrészt a felette lévő börtönmúzeum fogadóépületeként szolgál majd, udvaráról lifttel lehet felmenni a múzeum szintjére. A tervet Madarasi-Papp Rita építész készítette.

A várban található egykori Simoga-ház (jelenlegi Csikász Galéria) barokk kori melléképülete (egykor istállóépület) az elmúlt évtizedekben étteremként üzemelt, az épület az étterem bezárása óta üresen állt. A mostani átalakítással egy három szinten működő multifunkcionális létesítmény jött létre, és a hozzá kapcsolódó zöldterületek is jelentősen megújultak. Az épületben 70 fő befogadására alkalmas előadóterem, rendezvény- és kiállítótér, a Művészetek Háza digitális alkotóműhelye, továbbá kávézó és élményterasz kaptak helyet. A terveket Nóbik Orsolya és Szilvási Attila építészek készítették.

Veszprém délnyugati határában 1904-ben épült meg a Közép-Dunántúl ellátását végző állami gyermekmenhely, mely a 2. világháború után gyermekkórházként működött tovább egészen 1995-ig. Az épület 23 éve állt kihasználatlanul. A felújítás célja az volt, hogy az épület a városban elszórtan működő mozgásművészetekkel foglalkozó csoportok (klasszikus balett, néptánc, falmászás) számára állandó helyszínt biztosítson. Az átalakítás terveit Bélafi László és Anthony Gall készítették.

A buszpályaudvar és a Balaton Pláza közötti 2,2 hektáros területen található a Balaton Bútorgyár egykori telephelye, mely a gyár elköltözése és az ipari épületek nagy részének lebontása után hosszú éveken át parlagon hevert. Ezen a területen egy 4500 fő befogadására alkalmas rendezvényhelyszínt hoztak létre, mely a téli időszakban közparkként várja a látogatókat. A terület csak a későbbiekben válik a városrehabilitációs fejlesztések részévé, jelenleg az EKF évére és eseményeire koncentrálva a legtöbb egysége — az ideiglenessége miatt — mobil és mozdítható. A területen található egy helyi védett, életveszélyes állapotú ipari épület is, melynek a felújítására 2021 óta sem időt, sem költségvetési keretet nem sikerült biztosítani.

"A múltban gyökerező identitás jelene és jövője" nemzetközi interdiszciplináris konferencia Tér és identitás szekciójának előadásai

Szentandrási Dóra - MOME Balatorium (Szűcs Attila - Cseh András)

A planktonoktól a befektetőkig, a nádastól a nyaralókig, a halaktól a vitorlázókig, a helybeliektől a bebírókig, az ökológusoktól a strandüzemeltetőkig minden érdekelt ismeri a saját szempontjait, ha a Balatonról van szó. Az ökoszisztéma bonyolult összefüggései, a kultúrtáj valósága számtalan érdek metszéspontját mutatja, benne a hely-identitást kereső emberrel. A megismerés és megőrzés komplexitása, az ökoszisztéma bonyolult összefüggései felvetik a kérdést: Vajon képesek vagyunk-e a részérdekek mellett megismerni közös érdekeinket? Képesek vagyunk-e a művészet eszközeivel hatékony választ adni a jövőtervezés kérdéseire? Szentandrási Dóra előadása a Hol? Hogyan? Mit? tematikáját követve mutatta be a programsorozatot.

(Hol?) A programok kiemelt helyszíne a Balaton északi partja, ahol kurzushetek (Tihany), Ökológiai Kulturális hétvégék (Örvényes), továbbá kiállítások és workshopok kerültek megrendezésre. További helyszín Budapest – MOME hallgatói kurzusokkal, kiállításokkal és szakmai napokkal elsősorban az egyetem közösségei és a főváros számára biztosítja a kapcsolódást a programokhoz. Veszprémben kiállítássorozat, workshopok, múzeumpedagógiai programok segítségével mutatjuk be a téma komplexitását.

(Hogyan?) Az ember mint tájformáló tényező, évezredek óta jelen van a régióban. Egyre fontosabbá válik a származás-helykötődés helyben tartó ereje, melynek része az egyéni felelősségvállalás, és cselekvő attitűdök megléte. Az alkotófolyamat része az érzelmi bevonódás, az edukációs programokban tehát kiemelten fontos az érzékenyítés, a hely-identitás megélése.

(Mit?) A program módszertanilag sokszínű, alkalmas a helyben lakó célcsoportok elérésére. A Train The Trainers program fókuszában a pedagógusképzés és iskolák széleskörű támogatása volt az elsődleges cél. Veszprém és Várpalota helyszínnel 3 középiskola 28 pedagógusa képzésével és részvételével, 128 tanórán teszteltük aBalaton ökológiai kihívásaira érzékenyítő példatárat, mely rövidesen elérhető lesz magyar és angol nyelven. A TTT program zárásaként a pedagógusok workshopokat tartanak.

A MOME hallgatóit célozza meg az Installáció program, mely a kurzus és építőtábor végére egy gyakorlatban is jól hasznosítható ökológia-művészeti-edukációs teret hozott létre, ez a Foliorium.

A Társasjáték program a hallgatók szabad alkotó tevékenységére épít, kulcsszavai: érzékenyítés, tudatosítás, felelősség. A megvalósult társasjáték kiadás előtt áll, sajátossága, hogy a résztvevők nem egymás ellen, hanem együtt küzdenek a Balaton ökológiai-társadalmi kihívásaival.

Az Adatvizualizáció- adatfizikalizáció kurzusok kiemelten népszerűek voltak a hallgatók között, több kiállítás mutatja be munkáikat.

A 2022 nyarán, az örvényesi szabadstrandon megvalósult Ökológiai hétvége számos helyszínen és művészeti akcióval támogatta a társadalmasítást. 2023-ban a program ugyanitt folytatódik. Végül szó esett a MOME-MAG évtizedes projektjében közreműködők Alumni találkozójáról, mely nemcsak a csapatépítés, hanem a jövőtervezés programja is.

"A múltban gyökerező identitás jelene és jövője" nemzetközi interdiszciplináris konferencia Tér és identitás szekciójának előadásai

Nedeczky Zsolt - Identitáskeresés épületek újrahasznosításakot (Kalmár Zoltán - Cseh András)

Nedeczky Zsolt fontos és aktuális témát választott előadása tárgyául, amikor az identitásprobléma szempontjából vizsgálta az épületek újrahasznosításának kérdését. Napjainkban számos, a globális károsanyag-kibocsátásért kiemelten felelős ágazatban – az energia, az ipari folyamatok és termékhasználat, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás területén – kutatják, hogy mi lehet a legjobb módja annak, hogy csökkentsük a károsanyag-kibocsátást. Mivel az energiaigényes építőipar is hatalmas szénlábnyomot hagy maga után, a károsanyag-kibocsátás csökkentésében az épületek, épületrészek újrahasznosítása és felújítása is jelentős szerepet játszhat. Az építőanyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása nemcsak az energia és az erőforrások nagy fokú csökkentése, hanem az épület identitásának megőrzése előtt is teret nyit. Az identitáskeresést központi kérdésként tárgyaló előadás az építészethez kapcsolódó értékrendszereket három szerző elméletén keresztül mutatta be. Ezen értékrendszerek megjelenítése azért is lényeges, mert a műemlékvédelemhez kapcsolódó kulcsfogalmakról/alaptevékenységekről (pl. konzerválás, restauráció, eredeti állapot) napjainkban is komoly viták zajlanak. A három teoretikus közül az első a 20. századi műemlékvédelem iránymutató gondolkodójaként ismert osztrák Alois Riegl a múltbeli érték és a jelenbeli érték kettősségére építette koncepcióját; a második a műemlékvédelem 20. század végi meghatározó képviselőjének számító német Hermann Wirth a műemlékek értékrendszerét, az épített térbeli környezet értékelméletét alkotta meg; a harmadik 21. századi kortárs szerző, fiatal osztrák építész, Emilian Hinteregger az épületekhez való érzelmi kötődésből megszülető értékre, az érzelmi értékre helyezte a hangsúlyt. Az érzelmi érték felöleli a mulandóságot, az atmoszférát, az emlékezetet, az otthont és az identitást. Az identitás kérdése az építészet aspektusából sokféle megközelítést tesz lehetővé. Az előadás arra irányította a figyelmet, hogy az identitás magában foglalhatja a meglévő és az új, az ember és az épület kontextusát, értelmezhető a konstrukció és struktúra, az ismétlés és átalakulás, a karakter és atmoszféra felől. A komplex elemzés rámutat arra, hogy akár épületről, akár városról van szó, mégiscsak az ember az első.

"A múltban gyökerező identitás jelene és jövője" nemzetközi interdiszciplináris konferencia Tér és identitás szekciójának előadásai

Fülöp Csenge - Alternatív regionális építészet Máramaroson (Hortobágyi Ildikó - Cseh András)

Fülöp Csenge, a BME Építészmérnöki Karának doktorandusz hallgatója, Alternatív regionális építészet Máramaroson címmel tartott egy kiváló előadást a neorusztikus építészetről és annak szerepéről a regionális identitás kialakításában. A szerző által összefoglaltak szerint, Máramaros többnyelvű és kultúrájú megyében a máramarosi régióként ismert terület a román nemzeti kultúra fontos részét képezi, kiemelt szerepe leginkább hagyományos népi építészetének és természeti értékeinek köszönhető. Bár az épített örökség eltűnőfélben van, az utóbbi évtizedben épült házak, épületbővítések formai és anyaghasználatbeli megoldások által próbálják újra átvenni a korábban jellemző hagyományos faépítészet elemeit – egyfajta visszanépiesítés történik. A kutatás feltevése szerint, az új építkezések formai megjelenésük által próbálják erősíteni a régió identitásformáló szerepét, miközben a környezetbe való beépüléssel pontosan a táj és az eredeti jelentések átalakításához járulnak hozzá.
Az előadás, amelynek célja többek között megismertetni a környezett tudatosság interdiszciplináris vonatkozásait is, rendkívül hitelesen mutatja be hogyan képes a környezettudatosan megtervezett regionális építészet nem csupán megőrizni és közvetíteni az épített örökséget, hanem a festői táj, és az ebben még életvitelként zajló mezőgazdasági tevékenységgel megerősíteni a regionális identitást egy több kultúrájú és többnyelvű nemzeti térben. Ez az építészeti forma képes egyszerre és egyidőben kifejezni az építő és az építtető összetett identitásának különböző komponenseit, nevezetesen a környezettudatossági identitást, a nemzeti, regionális, területi és nem utolsó sorban a multikulturális identitás társadalmi és nyelvi alkomponenseit is. Máramaros régióban található neorusztikus építészeti remekjei rendkívül jól tükrözik nemcsak a tradicionális, évszázados kulturális hagyományokat, de egy soknyelvű és kultúrájú régióban hidat képeznek a különböző csoportok között, hiszen ebben a régióban is a könyezet megóvása a természetes tájkép megőrzése mellett egy prioritás.

Nagytérségi konfliktusok gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális hatásai a Mediterráneumra, a 20-21. században. // MTA-VEAB, 2023. május 11-12.

A plenáris előadás címe: Klímatörténelmet ír az olajkirályság? Szaúd-Arábia válasza napjaink politikai, gazdasági és éghajlatváltozási kihívásaira

Előadó: Kalmár Zoltán

Összefoglalás:

Összefoglalás:

Szalman király 2015 januári trónra kerülése óta Szaúd-Arábiában számos lényegi változás történt. Ehhez jelentősen hozzájárult az uralkodó által 2017 nyarán bevezetett új utódlási rend, amelynek következtében Szalman király unokaöccse helyett az uralkodó fia, Muhammad Bin Szalman lett az új koronaherceg. Szaúd-Arábiában Szalman király uralkodása éveiben a hatalomgyakorlás nagyrészt Muhammad Bin Szalman kezében összpontosul, ő szabja meg az ország (kül)politikai és gazdasági irányvonalát. Az előadás Szaúd-Arábia politikai rendszerének átalakulását, a Muhammad Bin Szalman által 2016-ban kezdeményezett szaúdi reformprogramot, a Vision 2030-at és a projekt részeként tervezett, kizárólag fenntartható energiaforrások használatán alapuló új óriásvárost elemezte.

Az előadás alapkérdése: Hogyan akarja Mohammed bin Szalman koronaherceg a 21. századba vezetni országát?

A vizsgálódás két (politikai-társadalmi és éghajlatváltozással kapcsolatos) iránya:

• Szaúd-Arábia jelentős politikai és társadalmi változásokon ment keresztül Szalman király 2015. január 23-i trónra lépése utáni közel egy évtizedben
• a királyság eddig a globális klímavédelem fékezői közé tartozott, napjainkban az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik élharcosaként határozza meg önmagát

Az alapkérdés két iránya:

• az utóbbi években kibontakozott mérsékelt társadalmi „liberalizáció” magával hozta-e a politikai nyitást is az arab országban?

• a Szaúd-Arábia által közvetített új zöld önkép félrevezető PR-kommunikáció (amely arra irányul, hogy nagyszabású reformprogramok meghirdetésével úgy tegyen, mintha a klímabarát modernizáció egyik zászlóvivője lenne), vagy láthatjuk a tényleges aktivizmus produktumait mögötte?

Az előadás éghajlatváltozással kapcsolatos részének (Szaúd-Arábia energiapolitikája, energiatermelése) összefoglaló vázlata:

• 2016-tól ambiciózus gazdasági szerkezetátalakítási és zöld technológiákba való beruházási elképzelések meghirdetése
• az olajfüggőség csökkentésére, a gazdaság diverzifikációjára törekvés (de Szaúd-Arábia továbbra is meghatározó energiaszolgáltató akar maradni!)
• a szaúdi vezetés a 2020-as években jelentős összegeket tervez befektetni szél- és napelemparkok létesítésébe → 2030-ra Szaúd-Arábia villamosenergiamixében a nap- és szélenergia arányának el kellene érnie az 50 százalékot (napjainkban még nem érte el az 1 százalékot!)
• a világ első számú hidrogénexpoerőrévé válni → zöld hidrogénprojekt + földgáz felhasználásával előállított kék hidrogén (üvegházhatású gázok kibocsátásával jár!)
• jelentős beruházásokat tervez a klímakárosító szén-dioxid-tárolás területén
• autók és autóutak nélküli, károsanyag-kibocsátásmentes ökováros (megaváros) terve
• atomerőmű-építési program meghirdetése
• az elektromobilitás fejlesztésének programja
• a több évtizedre szóló vállalás: tízmilliárd fa ültetése
• 2021-es bejelentés: a klímasemlegesség elérése 2060-ra
• a szaúdi klímabarát modernizációs elképzelések megvalósulásával szemben sokan szkeptikusak
• amennyiben a szaúdi vezetés mégis a jövő technológiáira fog koncentrálni és a politikai kapcsolatok kedvezően alakulnak, az európai vállalatok piacképes műszaki-informatikai szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy a szaúdi piacon befektetőként megjelenhessenek

"A múltban gyökerező identitás jelene és jövője" nemzetközi interdiszciplináris konferencia Tér és identitás szekciójának előadásai

Kovács Vanda - Hol tudunk találkozni? Vidéki közösségek és tereik (Czeglédi Sándor - Cseh András)

Kovács Vanda „Hol tudunk találkozni? Vidéki közösségek és tereik” című konferencia-előadásának fókuszában az elnéptelenedő vidéki közösségek hosszú távú fenntarthatóságának komoly kihívásokkal terhelt problematikája állt. A kutatás a vidéki közösségek és tereik jelenlegi jellegzetességeinek elemzésére összpontosított, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy vajon léteznek-e még megbízhatóan életképes és a külső szemlélő számára is vonzerővel bíró közösségek azok között, amelyekkel a vidéki társadalmat hagyományosan azonosítjuk.

Az elmúlt évtizedek népességfogyása és népességmozgásai drasztikusan megváltoztatták a vidéki kistelepülések szerkezetét, gazdaságát és kapcsolati hálóját, ami szétzilálta a korábban hosszú időn át lassan kiforró, stabil biztonságérzetet nyújtó emberi viszonyokat. Ezek a folyamatok tagadhatatlanul hozzájárultak a az őslakosnak számító helyiek, a "bebírók" és a "gyüttmentek" közötti feszültségek növekedéséhez is.

Az elnéptelenedő települések agóniájának folyamatát szomorúan illusztrálja például az iskola, a falusi vegyesbolt, a postahivatal, a kocsma bezárása, valamint a templomi gyülekezet elöregedése és zsugorodása. A közösségi terek fokozatos eltűnése és az interakciók beszűkülése számos káros hatással járhatnak, beleértve az egyének bezárkózásához és izolációjához vezető mentális folyamatokat. Mindez károsíthatja az atomizálódó közösség egészséges önképét is.

A megfelelő közösség-összekovácsoló és –formáló terek tervezése, kialakítása és fenntartása olyan erőfeszítés, amely gyakran a település hosszú távú fenntarthatóságának az egyetlen záloga. Az ilyen fenntartható közösségek lehetővé teszik az emberek számára, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki egymással és a környezettel, megőrizve hagyományaikat és értékeiket a jövő generációi számára. Ráadásul az egyes falvak visszafordíthatatlannak tűnő haldoklása nem kizárólag a fogyatkozó helyi lakosság tragédiája: a kistérségi településhálózat évszázadokon át formálódó egyensúlya is megszenvedi egy-egy korábbi csomópont elsorvadását vagy teljes kiesését.