Tématerületi Kiválóság Program 2021

Madarasi-Papp Rita - Lamos Péter - 4 hely

"A múltban gyökerező identitás jelene és jövője" nemzetközi interdiszciplináris konferencia Tér és identitás szekciójának előadásai

Madarasi-Papp Rita - Lamos Péter - 4 hely (Pelczéder Katalin - Cseh András)

Az EKF-projekt egyik fontos célkitűzése az volt, hogy a város régi, funkció nélküli, felújításra váró épületeit, helyeit élettel töltse meg, és azokat a város kereskedelmi, turisztikai és kulturális életének részévé tegye. Madarasi-Papp Rita és Lamos Péter négy olyan veszprémi épületet, illetve helyszínt mutattak be előadásukban, melyek az infrastrukturális fejlesztés keretében az elmúlt években újultak meg.

A Jókai utcában található Ruttner-ház az 1860-as években épült, országosan védett műemlék. Az egykori kereskedőcsalád háza több mint másfél évtizede használaton kívül állt, állapota nagyon leromlott. A felújítás során az épületben egyrészt a hátizsákos turisták igényeit kiszolgáló 36 férőhelyes hostel típusú szálláshely létesült, másrészt a felette lévő börtönmúzeum fogadóépületeként szolgál majd, udvaráról lifttel lehet felmenni a múzeum szintjére. A tervet Madarasi-Papp Rita építész készítette.

A várban található egykori Simoga-ház (jelenlegi Csikász Galéria) barokk kori melléképülete (egykor istállóépület) az elmúlt évtizedekben étteremként üzemelt, az épület az étterem bezárása óta üresen állt. A mostani átalakítással egy három szinten működő multifunkcionális létesítmény jött létre, és a hozzá kapcsolódó zöldterületek is jelentősen megújultak. Az épületben 70 fő befogadására alkalmas előadóterem, rendezvény- és kiállítótér, a Művészetek Háza digitális alkotóműhelye, továbbá kávézó és élményterasz kaptak helyet. A terveket Nóbik Orsolya és Szilvási Attila építészek készítették.

Veszprém délnyugati határában 1904-ben épült meg a Közép-Dunántúl ellátását végző állami gyermekmenhely, mely a 2. világháború után gyermekkórházként működött tovább egészen 1995-ig. Az épület 23 éve állt kihasználatlanul. A felújítás célja az volt, hogy az épület a városban elszórtan működő mozgásművészetekkel foglalkozó csoportok (klasszikus balett, néptánc, falmászás) számára állandó helyszínt biztosítson. Az átalakítás terveit Bélafi László és Anthony Gall készítették.

A buszpályaudvar és a Balaton Pláza közötti 2,2 hektáros területen található a Balaton Bútorgyár egykori telephelye, mely a gyár elköltözése és az ipari épületek nagy részének lebontása után hosszú éveken át parlagon hevert. Ezen a területen egy 4500 fő befogadására alkalmas rendezvényhelyszínt hoztak létre, mely a téli időszakban közparkként várja a látogatókat. A terület csak a későbbiekben válik a városrehabilitációs fejlesztések részévé, jelenleg az EKF évére és eseményeire koncentrálva a legtöbb egysége — az ideiglenessége miatt — mobil és mozdítható. A területen található egy helyi védett, életveszélyes állapotú ipari épület is, melynek a felújítására 2021 óta sem időt, sem költségvetési keretet nem sikerült biztosítani.