Nedeczky Zsolt - Identitáskeresés épületek újrahasznosításakor (Kalmár Zoltán - Cseh András)

"A múltban gyökerező identitás jelene és jövője" nemzetközi interdiszciplináris konferencia Tér és identitás szekciójának előadásai

Nedeczky Zsolt - Identitáskeresés épületek újrahasznosításakot (Kalmár Zoltán - Cseh András)

Nedeczky Zsolt fontos és aktuális témát választott előadása tárgyául, amikor az identitásprobléma szempontjából vizsgálta az épületek újrahasznosításának kérdését. Napjainkban számos, a globális károsanyag-kibocsátásért kiemelten felelős ágazatban – az energia, az ipari folyamatok és termékhasználat, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás területén – kutatják, hogy mi lehet a legjobb módja annak, hogy csökkentsük a károsanyag-kibocsátást. Mivel az energiaigényes építőipar is hatalmas szénlábnyomot hagy maga után, a károsanyag-kibocsátás csökkentésében az épületek, épületrészek újrahasznosítása és felújítása is jelentős szerepet játszhat. Az építőanyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása nemcsak az energia és az erőforrások nagy fokú csökkentése, hanem az épület identitásának megőrzése előtt is teret nyit. Az identitáskeresést központi kérdésként tárgyaló előadás az építészethez kapcsolódó értékrendszereket három szerző elméletén keresztül mutatta be. Ezen értékrendszerek megjelenítése azért is lényeges, mert a műemlékvédelemhez kapcsolódó kulcsfogalmakról/alaptevékenységekről (pl. konzerválás, restauráció, eredeti állapot) napjainkban is komoly viták zajlanak. A három teoretikus közül az első a 20. századi műemlékvédelem iránymutató gondolkodójaként ismert osztrák Alois Riegl a múltbeli érték és a jelenbeli érték kettősségére építette koncepcióját; a második a műemlékvédelem 20. század végi meghatározó képviselőjének számító német Hermann Wirth a műemlékek értékrendszerét, az épített térbeli környezet értékelméletét alkotta meg; a harmadik 21. századi kortárs szerző, fiatal osztrák építész, Emilian Hinteregger az épületekhez való érzelmi kötődésből megszülető értékre, az érzelmi értékre helyezte a hangsúlyt. Az érzelmi érték felöleli a mulandóságot, az atmoszférát, az emlékezetet, az otthont és az identitást. Az identitás kérdése az építészet aspektusából sokféle megközelítést tesz lehetővé. Az előadás arra irányította a figyelmet, hogy az identitás magában foglalhatja a meglévő és az új, az ember és az épület kontextusát, értelmezhető a konstrukció és struktúra, az ismétlés és átalakulás, a karakter és atmoszféra felől. A komplex elemzés rámutat arra, hogy akár épületről, akár városról van szó, mégiscsak az ember az első.