Nagytérségi konfliktusok gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális hatásai a Mediterráneumra, a 20-21. században - Kalmár Zoltán

Nagytérségi konfliktusok gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális hatásai a Mediterráneumra, a 20-21. században. // MTA-VEAB, 2023. május 11-12.

A plenáris előadás címe: Klímatörténelmet ír az olajkirályság? Szaúd-Arábia válasza napjaink politikai, gazdasági és éghajlatváltozási kihívásaira

Előadó: Kalmár Zoltán

Összefoglalás:

Összefoglalás:

Szalman király 2015 januári trónra kerülése óta Szaúd-Arábiában számos lényegi változás történt. Ehhez jelentősen hozzájárult az uralkodó által 2017 nyarán bevezetett új utódlási rend, amelynek következtében Szalman király unokaöccse helyett az uralkodó fia, Muhammad Bin Szalman lett az új koronaherceg. Szaúd-Arábiában Szalman király uralkodása éveiben a hatalomgyakorlás nagyrészt Muhammad Bin Szalman kezében összpontosul, ő szabja meg az ország (kül)politikai és gazdasági irányvonalát. Az előadás Szaúd-Arábia politikai rendszerének átalakulását, a Muhammad Bin Szalman által 2016-ban kezdeményezett szaúdi reformprogramot, a Vision 2030-at és a projekt részeként tervezett, kizárólag fenntartható energiaforrások használatán alapuló új óriásvárost elemezte.

Az előadás alapkérdése: Hogyan akarja Mohammed bin Szalman koronaherceg a 21. századba vezetni országát?

A vizsgálódás két (politikai-társadalmi és éghajlatváltozással kapcsolatos) iránya:

• Szaúd-Arábia jelentős politikai és társadalmi változásokon ment keresztül Szalman király 2015. január 23-i trónra lépése utáni közel egy évtizedben
• a királyság eddig a globális klímavédelem fékezői közé tartozott, napjainkban az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik élharcosaként határozza meg önmagát

Az alapkérdés két iránya:

• az utóbbi években kibontakozott mérsékelt társadalmi „liberalizáció” magával hozta-e a politikai nyitást is az arab országban?

• a Szaúd-Arábia által közvetített új zöld önkép félrevezető PR-kommunikáció (amely arra irányul, hogy nagyszabású reformprogramok meghirdetésével úgy tegyen, mintha a klímabarát modernizáció egyik zászlóvivője lenne), vagy láthatjuk a tényleges aktivizmus produktumait mögötte?

Az előadás éghajlatváltozással kapcsolatos részének (Szaúd-Arábia energiapolitikája, energiatermelése) összefoglaló vázlata:

• 2016-tól ambiciózus gazdasági szerkezetátalakítási és zöld technológiákba való beruházási elképzelések meghirdetése
• az olajfüggőség csökkentésére, a gazdaság diverzifikációjára törekvés (de Szaúd-Arábia továbbra is meghatározó energiaszolgáltató akar maradni!)
• a szaúdi vezetés a 2020-as években jelentős összegeket tervez befektetni szél- és napelemparkok létesítésébe → 2030-ra Szaúd-Arábia villamosenergiamixében a nap- és szélenergia arányának el kellene érnie az 50 százalékot (napjainkban még nem érte el az 1 százalékot!)
• a világ első számú hidrogénexpoerőrévé válni → zöld hidrogénprojekt + földgáz felhasználásával előállított kék hidrogén (üvegházhatású gázok kibocsátásával jár!)
• jelentős beruházásokat tervez a klímakárosító szén-dioxid-tárolás területén
• autók és autóutak nélküli, károsanyag-kibocsátásmentes ökováros (megaváros) terve
• atomerőmű-építési program meghirdetése
• az elektromobilitás fejlesztésének programja
• a több évtizedre szóló vállalás: tízmilliárd fa ültetése
• 2021-es bejelentés: a klímasemlegesség elérése 2060-ra
• a szaúdi klímabarát modernizációs elképzelések megvalósulásával szemben sokan szkeptikusak
• amennyiben a szaúdi vezetés mégis a jövő technológiáira fog koncentrálni és a politikai kapcsolatok kedvezően alakulnak, az európai vállalatok piacképes műszaki-informatikai szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy a szaúdi piacon befektetőként megjelenhessenek