Wettstein Domonkos - Identitáskeresés a Balaton-part építészetében (András Ferenc - Cseh András)

"A múltban gyökerező identitás jelene és jövője" nemzetközi interdiszciplináris konferencia Tér és identitás szekciójának előadásai

Wettstein Domonkos - Identitáskeresés a Balaton-part építészetében (András Ferenc - Cseh András)

„Ez a heterogén tarkabarkasága az épületeknek, úgy vélem nem véletlen, hanem összefügg a mi geográfiai helyzetünkkel és ama sokféle befolyással, amely alatt mi nyugatról, északról és délről állunk.” idézte előadása nyitásaként Kotsis Iván Ybl-díjas magyar építészt, építészettörténészt az előadó. Az idézetben felvetett gondolat kibontásában bemutatta a Balaton-part üdülőterületi urbanizációjának kezdeteit,  rendezetlen településszervezés okait, illetve feltárta az egységes karakter hiányának mibenlétét. Különböző tervrajzokon és elképzeléseken keresztül rávilágított, hogy a tópart tervezéstörténetében kezdettől fogva problémát jelentett az egyre inkább urbanizálódó régió építészeti karakterének meghatározása. Kotsis Iván regionális tervezési modellje kapcsán egyértelművé vált, hogy számos aspektust kell figyelembe venni, mint az éghajlati tényezők, a helyiek életvitelének jellegzetességeit vagy az építési költségeket. A környezettudatosság és a tópart összképének jegyében mindezekre komoly hangsúlyt érdemes fektetni, hiszen „a helyi adottságokból eredő természetes kellékek önmaguktól is kiadják a balatoni kertes ház alakját”. Mindez a fenntarthatóság szempontjából sem utolsó, hiszen a helyben megtalálható alapanyagok felhasználása vagy szállítása is hozzájárul a fenntartahtóság célkitűzéseihez. Miért használunk márványt, téglát és vasbetont, mikor a vályog az adottság? Nem is beszélve a gazdasági aspektusról, például ha a fa felhasználása és az erdőgazdálkodás metszetében vizsgáljuk a kérdést.

Az egyes korszakokban különböző tájértelmezések fogalmazódtak meg, amelyek a modernitás, a tájegységi hagyományok és a rekreáció értelmezései közt próbáltak meg kapcsolatot keresni. Az eltérő pozíciókból megfogalmazódó tájértelmezések a régió összetett közösségi hátterét is kirajzolják.

Wettstein Domokos röviden bemutatta a településtervezés egy modelljét, majd ehhez képest a kialakult településszerkezetet. Érdekes problémakör, hogy a tópart körüli települések településfolyammá álltak össze, néhány kiemelkedő gócponttal (például Keszthely, Siófok, Tihany). A településfolyam kialakulását az okozta, hogy a fürdőtelepek nem egy központ körül, hanem egy vonal mentén helyezkednek el, így a cél a part minél egyszerűbb elérése. Ez fontos tervezési szempont a strandfürdők tervezésekor, ám környezetvédelmi aspektusból komoly aggályokat vet fel, hogy a tópart szinte teljesen beépítésre került. A természet mellett, a partszakaszból tulajdonrészt nem szerző emberek is egyre inkább kiszorulnak a Balatonról.

Fenntartató tendencia ez? A Balaton élővilágát betonnal megszilárdított partoldalú medencébe akarjuk zárni, amit a társadalomnak szeletnyi része nézhet légkondicionált páholyából?