Dr. Imre Nóra: A Pannon Egyetem pedagógusképzős hallgatóinak nézetei, attitűdjei a fenntarthatóságról

Elhangzott a Környezet és társadalom '25 minikonferencián. PREZENTÁCIÓ

A TKP2021-NKTA-21 számú projekt keretében megvalósított kvalitatív kutatás célja az volt, hogy feltárja a Pannon Egyetem óvodapedagógus- és tanító szakos - nappali és levelező tagozatos - hallgatóinak a véleményét, attitűdjeit a globális felmelegedésről, a fenntarthatóság kérdéseiről. Emellett törekedett arra, hogy leírja a koragyermekkori nevelés és oktatás lehetőségeit a klímatudatosságra nevelés kérdéskörében.

A globális éghajlatváltozással, a fenntarthatósággal kapcsolatban számos kutatási eredmény született világszerte, s ezen belül egyre nagyobb figyelem fordul az oktatás szerepére. Arra, hogy a különböző oktatási rendszerek hogyan tudják leginkább képessé tenni a gyermekeket abban, hogy megértsék az éghajlatváltozással kapcsolatos folyamatokat és aktívan részt vegyenek az éghajlatváltozás és más környezeti kockázatok kezelésében (Nusche et al. 2024, OECD 2022). Ehhez elengedhetetlen, hogy megismerjük a felsőoktatásban résztvevőből hallgatók nézeteit a klímaváltozásról. Kutatások szerint azok a diákok, akik nagyobb kognitív tudással rendelkeznek környezeti kérdésekről, inkább pozitív hozzáállással, attitűddel bírnak, de ez nem mindig jelenik meg a tényleges viselkedésben. Emellett az oktatás nemcsak ismeretet ad, hanem szemléletet és viselkedési preferenciákat is formál: a hallgatók hosszabb távon is emlékeznek a kurzus hatására megszerzett megközelítésekre (Correia, E., Conde, F., Nunes, R., & Viseu, C. 2020; Ásványi, K., Gedeon, E. 2025).

A Pannon Egyetem HTK-n 2024-2025 között elvégzett kutatás során arra voltunk kíváncsiak, hogyan írhatók le az óvodapedagógus- és a tanító szakos hallgatók nézetei, attitűdjei a fenntarthatóságról, illetve hogyan értelmezhető saját szerepük és lehetőségeik pedagóguspályájuk során. A kvalitatív vizsgálat többféle célcsoportot (óvodapedagógus- és tanító szakos - nappali és levelező tagozatos hallgatók) érintett és többszöri adatfelvétel (2024. május, 2025. április) keretében történt meg. A felmérés online formában zajlott, viszonylag alacsony válaszadási aránnyal kellett számolnunk, n=67). A kifejlesztett mérőeszköz (strukturált interjú írásbeli verziója) 9 nyitott kérdésből, és a hallgatók családi- és szociális hátterét feltáró háttérváltozókból állt. A nyitott kérdések segítettek feltárni a hallgatók nézeteit és attitűdjeit kutatói prekoncepciók nélkül. Így lehetőség nyílt arra, hogy leírjuk azt a narratívát, amelyet a nappalis, pedagógusképzős hallgatók használnak a vizsgált témában.

Az adatgyűjtés során előálló szövegkorpuszokat tartalomelemző szoftver (Maxqda24) segítségével elemeztük. Az adatok elemzését megelőzte egy problémafeltárás a szakirodalom alapján, így elméleti trianguláció alkalmazásával történt a fő kódok azonosítása. A kvalitatív módszer ebben az esetben hibrid kódolásból állt, melynek része volt egy deduktív és egy induktív kódolás. A kutatási eredmények a „Környezet és társadalom '24 minikonferencián" kerültek bemutatásra. Ezt egészítette ki a 2025 tavaszán felvett újabb kvalitatív vizsgálat, melynek során már egy nagyobb esetszámú minta állt rendelkezésre. Az adatfelvételek eredményeként elkészült „Gyorsjelentés” további kutatások alapját jelentheti. Emellett a jelzett kutatás keretében jelent meg – a téma szakirodalmát feltáró - Koragyermekkorban a fenntarthatóságról című cikk az Óvodai Nevelés c. szakfolyóiratban.