Dr. Hancsók Jenő: Motorhajtóanyagok, alternatív lehetőségek

https://youtu.be/9Srdwfsg35s?si=R_0R38pgResI68Y4

Podcast-beszélgetés D. Sc. Hancsók Jenő emeritus professzorral

A podcast-beszélgetés alanya Hancsók Jenő, a Pannon Egyetem Bio-, Környezet- és Vegyészmérnöki Kutató Fejlesztő Központ MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék emeritus professzora, a motorhajtóanyagokkal kapcsolatos kérdéskörök nemzetközi hírű és jelentőségű kutatója. Nagyon komoly oktatói és tudományos teljesítménye, eredményei mellett alkotó részesként nevéhez huszonkét világ-, európai és magyar szabadalom kapcsolódik, melyek többsége az iparban is hasznosításra került. 

A beszélgetés fő témája Hancsók professzor kutatási területe, a motorhajtóanyagok kérdésköre, illetve ennek a fenntarthatósággal kapcsolatos viszonya volt. Mint a professzor úr által vázolt áttekintésből is kiderül, rendkívül elnagyolt és hibás a sztereotípia, mely az elektromotoros közlekedést a fenntarthatóság és környezetbarátság szempontjából „jó” pólusként állítja szembe a belsőégésű motorok által képviselt „rossz” pólussal. Ahogy a professzor úr rámutat, a „pólus-szerű” megközelítés már azért is alapvetően téves és leegyszerűsítő, mert a belsőégésű motorok hajtóanyagai tekintetében széles spektrumról beszélhetünk, amelynek egyik végpontját a teljesen hagyományos (kőolaj-eredetű), a másik végpontját pedig az alternatív (sokszor megújuló) forrásból származó, nagyon alacsony károsanyag-kibocsátású hajtóanyagok képezik. Ahogy professzor úr is hangsúlyozza egy 2023-as tanulmány alapján: a szárazföldi, légi és vízi áruszállítás energiaforrásait még 2050-ben is közel 70%-ban az említett motorhajtóanyagok fogják képezni. Fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú terület a teljes életciklus alatt környezetbarátabb és elfogadható költségű hajtóanyagok kutatása-fejlesztése. Ahogy professzor úr rámutat: „Nagyon fontos szerepet tölt be a Pannon Egyetem hazai vonatkozásban, és úgy gondolom, hogy az utóbbi húsz-huszonöt évben nemzetközi szinten is a motorhajtóanyagok kutatása és fejlesztése területén. A Magyarországról megjelent nemzetközi közlemények körülbelül hetven-hetvenöt százaléka ezen az egyetemen született az utolsó harminc évben.” A kutatások-fejlesztések különböző hazai és külföldi ipari partnerekkel együttműködésben folytak/folynak; kiemelt, stratégiai jelentősége van a MOL Nyrt.-vel közös hosszú távú együttműködésnek. 

Beszélgetésünk témája szempontjából ezen közös munka egyik legfontosabb eredménye professzor úr összefoglalásában: „… kidolgoztunk a MOL Nyrt. szakembereivel együtt egy olyan előállítási eljárást dízelgázolaj-komponensekre, amely ... megújuló forrásokból [állít elő] izoparaffinokat. Erre katalitikus rendszert és megfelelő eljárási körülményeket határoztunk meg. (Ez egy termékfejlesztés és eljárásfejlesztés is, ... most már 4 találmánnyal védjük.) [...]

A mi ötletünk volt az is ... hogy megpróbáljuk meglévő kőolajipari üzemekben, a dízelgázolaj minőségjavítására szolgáló üzem(ek)ben ezt az alapanyagot bekeverni a finomítatlan gázolajba, és ott együtt átalakítani. [...] Ezen bio-hajtóanyagkomponensek előállításával sikerült úgynevezett alternatív vagy biológiai eredetű dízelgázolajat előállítani. 2021-től már ez a termék megjelent a MOL Nyrt. töltőállomásain.  Örömmel mondom, hogy a fejlesztés [...], melyet a MOL Nyrt. támogatásával és együttműködésével sikerült végrehajtanunk, [...] a Környezetvédelmi Innovációs Díjat kapta meg a Magyar Innovációs Nagydíjpályázaton. [...]

A termék minőségéről: a teljes életciklus alatt 2021-ben körülbelül kétszázezer tonna szén-dioxidkibocsátás-megtakarítás volt, 2023-ban ez már háromszázezer tonna lehet. Ez körülbelül Debrecen nagyságú város CO2 kibocsátásának másfélszerese. Én úgy gondolom, hogy hatszázezer tonnáig a jelenlegi katalitikus rendszerben ez a CO2 megtakarítás fokozható. És ha még a katalitikus rendszert „finomítjuk” (tovább fejlesztjük), a szabadalmakat „gondozzuk”, műszaki színvonalát a mindenkori kutatás-fejlesztési eredményeknek megfelelően alakítjuk, akkor ez akár az egymillió tonnát is elérheti, ami nagyon-nagyon jelentős lehet a jövőt illetően.

Nagyon örülök, hogy elmondhatom: a Pannon Egyetem és ezen belül a Mérnöki Kar és a MOL Ásványolaj és Széntechnológiai Intézeti Tanszék a MOL Nyrt.-vel karöltve kifejlesztett egy olyan termékcsaládot (biológiai és hulladék eredetű normál- és izo-paraffinok elegyeit) és eljárást, amely ehhez a fenntarthatósághoz kézzelfoghatóan hozzájárul. 

Az interjút és az összefoglalót készítette: Tóth Benedek